|
A cigánybáró
2005.02.23. 18:12
 Cigány, katona és pusztaromantika, szabadszerelem és bécsi erénybizottság, ezeket a jellegzetességeket látta a korabeli kritika A cigánybáró történetében. Strauss operettje szinte a mai napig is magyar darabnak számít. Magyar tárgyán kívül más magyar vonatkozásai is vannak: szövegírói magyarok (Jókai és Schnitzer), és Strauss is igyekezett magyaros zenei koloritot teremteni a népszerű figurák köré, zenéjével bravúros biztonsággal talált mindig célba: a színpadi hangulat zenei jellemzése határozott, világos, meggyőző
A GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ előadása
Ignatz Schnitzer Jókai Mór novellája nyomán írt 1885-ös szövegkönyvét
átdolgozta Böhm György
Színész:
Barinkay Sándor, száműzött nemes - Berkes János
Szaffi, cigánylány - Bellai Eszter
Barinkay Sándor, száműzött nemes - Kovácsházi István
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő - Györgyfi József
Czipra, cigányasszony - Lukin Márta, Tas Ildikó
Homonay Péter gróf - Bede Fazekas Csaba
Carnero, császári biztos - Schwimmer János
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál - Janisch Éva
Arséna, Zsupán lánya - Keszler Éva, Debrei Zsuzsanna
Ottokár, a fia - Nádházy Péter
Józsi - Vándor Attila
Ferkó - Mohácsi Attila
Pali - Vincze Gábor Péter
Zeneszerző: Johann Strauss
Rendező: Böhm György
Fordító: Fischer Sándor
Díszlet: Menczel Róbert
Jelmez: Kemenesi Tünde
Zenei vezető: Csengery Mária
Koreográfus: Bakó Gábor
Koreográfus-munkatárs: Fekete Miklós
Korrepetitor: Kertes Anna
Rendezőasszisztens: Horváth Márta
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
