A cigánybáró
2005.02.23. 18:12
Cigány, katona és pusztaromantika, szabadszerelem és bécsi erénybizottság, ezeket a jellegzetességeket látta a korabeli kritika A cigánybáró történetében. Strauss operettje szinte a mai napig is magyar darabnak számít. Magyar tárgyán kívül más magyar vonatkozásai is vannak: szövegírói magyarok (Jókai és Schnitzer), és Strauss is igyekezett magyaros zenei koloritot teremteni a népszerű figurák köré, zenéjével bravúros biztonsággal talált mindig célba: a színpadi hangulat zenei jellemzése határozott, világos, meggyőző
A GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ előadása
Ignatz Schnitzer Jókai Mór novellája nyomán írt 1885-ös szövegkönyvét átdolgozta Böhm György
Színész: Barinkay Sándor, száműzött nemes - Berkes János Szaffi, cigánylány - Bellai Eszter Barinkay Sándor, száműzött nemes - Kovácsházi István Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő - Györgyfi József Czipra, cigányasszony - Lukin Márta, Tas Ildikó Homonay Péter gróf - Bede Fazekas Csaba Carnero, császári biztos - Schwimmer János Mirabella, nevelőnő Zsupánnál - Janisch Éva Arséna, Zsupán lánya - Keszler Éva, Debrei Zsuzsanna Ottokár, a fia - Nádházy Péter Józsi - Vándor Attila Ferkó - Mohácsi Attila Pali - Vincze Gábor Péter
Zeneszerző: Johann Strauss Rendező: Böhm György Fordító: Fischer Sándor
Díszlet: Menczel Róbert Jelmez: Kemenesi Tünde Zenei vezető: Csengery Mária Koreográfus: Bakó Gábor Koreográfus-munkatárs: Fekete Miklós Korrepetitor: Kertes Anna Rendezőasszisztens: Horváth Márta
|